Agitáció a meditáció mellett

Bevallom, már a címet is kissé nagyképűnek tartom, viszont kitűnően alliterál. Mert ugye, az ember elhatározza, hogy most aztán rendszeresen meditálni fog. Aztán jó ideig ezt a gyakorlást maximum az ücsörgés szóval illethetjük. Ennek ellenére jó ideje készülök rá, hogy írjak a meditációról, arról, hogy gyerünk, ne tétovázz, kezd el! De mivel is tudtam volna kedvet csinálni? Azzal, hogy már évek óta nyomtam az ászanákat és eszembe se jutott leülni? Hogy aztán rávettem magam nagy nehezen, és 10 perc után fájt a hátam, a nyakam, a csípőm, a térdem, a bokám stb.? Aztán már nem fájt, viszont továbbra is zakatoltak a gondolataim? És hogy évekig csak pillanatokra, később percekre tapasztaltam valamit, valami jót? És hogy kb. 8 évembe került rendszeres gyakorlás mellett, hogy alig várom, hogy leülhessek? Mindezt egy olyan világban, amikor gyorsan akarjuk a sikereket?

A napokban azonban az egyik jógás ismerősöm egy elég vicces posztjába futottam bele azon a bizonyos közösségi oldalon. Ha beugrik, miről is akarok beszélni, ne is olvass tovább!

A meditáció gyakorlásában egy jókora nagy ellentmondás feszül: a kontroll, a koncentráció egy meglehetősen magas fokán tudunk csak odáig eljutni, hogy aztán elengedjük ezt a kontrollt, de a kontroll nélküliséget egy-egy kósza gondolat megszakíthatja, amikor újra össze kell kapnunk magunkat ahhoz, hogy aztán el tudjuk engedni…..és így tovább. A pszichológusok ezt úgy magyarázzák, hogy mivel a kontroll a tudatban van, aki elengedi, általában el is alszik. A probléma megoldásához össze kell hangolni a tudat és a tudatalatti működését. Ki kell kapcsolni a tudati kontrollt, de ugyanakkor következetesen kitartani célon. A jó hír az, hogy rendszeres gyakorlással ez az embert próbáló feladat kivitelezhető, először csak rövid időszakokra, amiket aztán egyre nyújthatunk. Eleinte a meditációnk az elkalandozás-észlelés-visszakapcsolás-folytatás állandó egymásutánjából áll, aztán egyre ritkábban fog bekövetkezni az elkalandozás, és tudod megtartani a….. mit is????

Nem vagyok megvilágosodott személy, így a szamádhiban tapasztaltakról nem tudok beszámolni. Mások is csak kísérletet tettek rá, például Paul Brunton az India titkai című művében. A fenti kis tréfa azonban jól kifejezi, miért is érdemes meditálni: hogy el tudjunk engedni mindent, ami evilági: elengedjük az itteni egészet, hogy csatlakozzunk az ottani EGÉSZhez. Hogy megérezzük, hogy valami közös részei vagyunk, hogy megtudjuk milyen az, amikor elönt bennünket a feltétel nélküli szeretetet érzése….. addig a ½-1 óráig, amíg meditálunk.

Ám a rendszeres meditációt nem azért a napi kevéske időért végezzük, amit ücsörögve töltünk, hol jobban, hol kevésbé belemerülve abba a bizonyos egyhegyű állapotba (ekagrata, ahogy a szanszkrít mondja).  Sokkal inkább azért a változásért, amit ez a kis ücsörgés a mindennapi életünkbe hoz. Ha jobb a viszonyunk önmagunkkal, a környezetünkkel, ha jobban jelen tudunk lenni a saját életünkben, ha egyre összeszedettebbek és tudatosabbak vagyunk, abba ne hagyjuk!!! Nem érdemes türelmetlenkedni, hogy mikor jön már a megvilágosodás, magából az hozzá vezető úton való járásból is sokat profitálhatunk.

Bevezetés a jóga szútrákba 2. rész- Patanjali művének bemutatása, jóga filozófia jellegű írás, haladóknak

.

Az ősi szövegek szerint, ha az Indiai filozófia hatalmas tömeget képviselő írása, irodalma mind egy szálig odaveszne és csupán Patanjali Jóga Szútrái maradnának fenn, az összes tudás, filozófia és irodalom visszafejthető, újra teremthető lenne belőle. Újra fel lehetne építeni belőle az egészet, és nem azért, mert olyan akkurátusan van mindez jelen a szútrákban, hanem azért, mert minden létező dolog alap formulája benne foglaltatik. Az indiai tudományok létrehozói, mint a fizikusok, kémikusok, matematikusok, csillagászok, orvosok, történészek, költők, táncosok, zenészek, metafizikusok mind rhisik, bölcsek voltak, akik a legfelsőbb tudás, a samadhi állapotába képesek voltak belépni és onnan elhozni részünkre a tudást. A szútrákban világosan megfogalmazódik, aki belép a samadhi állapotába, minden tudás birtokosává válik. És így ha minden elveszne, egy teljesen új civilizáció felépíthető lenne eme bölcseletből.

Azt állítottuk, hogy a 196 szútra közül az első 4 a legfontosabb, ezek foglalják össze a jóga tudományának legfontosabb aspektusait. Folytassuk az ismerkedést a második és harmadik szútrával.

A második szútra

A soron következő szútra meghatározza a jóga fogalmát: Yogash chitta vrtti nirodhah „A jóga tökéletes kontroll az elme és módosulatai fölött.” Ez a jóga definíciója. A szútra üzen még valami mást is: másik jelentése azt mondja, hogy a jóga gyakorlás segítségével – ahogy Patanjali fogalmaz – a tanítvány megszerezheti a kontrollt az elméje és annak módosulatai fölött. Ilyen módosulatok az érzelmek, gondolatok, stb. lehetnek. Patanjali azt magyarázza ezzel, hogy a jóga szorosan kapcsolódik az elmével és a mentális létezéssel. A jóga pszichológia a pszichológia legősibb iskolája, elmagyarázza, hogyan lehet az elmét elemezni, irányítani az adott cél elérése érdekében. Az elme az ember legfinomabb műszere. A test a legnagyobb műszer, a légzés egy másik, szintén kifinomult eszköz. Az érzékelés szintén műszerként funkcionál, de mind közül a legérzékenyebb az elme. A jógi képes ellenőrzése alá vonni testét, érzékszerveit, elméjét. Amint ez megtörténik, egyesül a Végső Valósággal

Itt nem valami külső dolgot kell megtanulnia. Patanjali szerint a tanítványnak gyakorlás során a ragaszkodást, az alárendelődést kell tudnia elengedni. Ez falként áll a diák és az élete célja között. Amint az elme megérti, hogy ne emeljen akadályokat, létrejön az egyesülés.

A harmadik szútra

A harmadik szútra elmagyarázza, hogy miután valaki megszerezte az ellenőrzést az elme és módosulatai fölött, felismeri igazi önvalóját. A valódi természete pedig a béke, a boldogság és az üdv. Az átlag ember elfelejti ki is valójában és azonosítja magát a gondolataival, amelyek a világ formáiról tárgyairól szerzett benyomások tükröződései, lenyomatai az elmében. Olyan torz képek, mint amilyeneket az elvarázsolt kastély görbe tükreiben látunk. Patanjali azt állítja, hogy az elme és folyamatai megakadályozzák az egyént az Abszolút Igazság felismerésétől. A jóga folyamán meg kell tisztítani a tudatlan elmét e torz benyomásoktól és illúzióktól – a samskaráktól. Ez a harmadik szútra jelentése.

Készülődés a Karácsonyra – a szívcsakra ünnepe

Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra... (Ady Endre)

Már benne járunk az adventben, és nemsokára itt a hanuka is. Nincs jobb időszak arra, hogy átlépjünk a hétköznapok monotonitásán, próbáljuk magunkról lerázni a naponta ránk telepedő stresszt. Ez a két, spiritualitással mélyen átitatott ünnep, és a rájuk való készülődés az örömteli várakozás és reménykedés, a fény várásának  időszaka. Alkalom arra, hogy elgondolkozzunk a szívcsakra üzenetéről és többet foglalkozzunk vele.

Csakrarendszerünk középpontjáról beszélünk, mely összeköti a földet az éggel, kapu a fenti világra. Első három csakránk a földi világba gyökerezik. Ha nagyon leegyszerűsítve kezeljük a kérdést, a kaja-pia-pénz, szex és hatalom megszerzésre való törekvés. Kicsit cizellálva, a gyökércsakránk stabilitása képessé tesz az önfenntartásra, eloszlatja félelmeinket. A hasi csakra egyensúlya az örömre való nyitottságot, a szépség átélésének, a másokhoz való kapcsolódás lehetőségét adja. Kiegyensúlyozott köldökcsakra esetén, van bennünk akarat, erő, önbecsülés, öntudat valamint felelősségvállalás és magabiztosság a tehetetlenség legyőzéséhez. Az önfenntartás, az önkielégítés, az önmeghatározás megvalósítása után eljuthatunk az önelfogadáshoz és önmeghaladáshoz, a szívcsakra szintjére. Itt már elengedhetem mindazt, amit az alsóbb szinteken megszereztem, és tudom, hogy én vagyok a halhatatlan isteni lélek, nincs amitől félhetnék. Belső egyensúlyomat akkor is meg tudom őrizni, ha nem kapok külső megerősítést, a világ érzelmi szele nem tud már felborítani. Mondanom sem kell, hogy az emberiség igen kis részének adatik meg a tudatosságnak ez a szintje. De valamennyien törekedhetünk rá.

A szívcsakra szimbólumában – többek között – a 12 szírmú lótusz is ott van, mely az emberi szív 12 érzését – szeretet, megbocsájtás, bizalom, odaadás, önzetlenség, elragadtatás, lelkesültség, gyógyítás, az öröm különböző fajtái – jeleníti meg.

A szívcsakrához tartozó cselekvő szerv a kéz. A kar, a mellkas, a hát nyújtása, lazítása és erősítése segíti azt, hogy – legalább egyszer-egyszer – a szívcsakra tudatossági szintjére emelkedhessünk.

Ennek az alapvetően női minőségű energia központnak az élénkítésére a karácsonyi készülődés ideális terep. Sok mindent tehetünk a karjainkkal másokért: főzhetünk, süthetünk, ajándékot készíthetünk, díszíthetünk. Ennek tudatában tegyük, és ne nyűgként fogjuk fel! Ne sajnáljuk az érintést, a simogatást szeretteinktől, nemcsak ők, mi is jobban fogjuk érezni magunkat tőle. És üljünk le néha, gyújtsunk egy gyertyát, csendesedjünk el, és mély légzésekkel hozzunk nyugalmat a szívünkbe, engedjük, hogy benne csupa pozitív érzelem, a szívcsakra érzelmei jelenjenek meg.

ENNI VAGY NEM ENNI, EZ ITT A KÉRDÉS!

Az evés mint alapvető fiziológiai szükségletünk, Maslow szükséglet piramisának legalsó fokán található. Az emberi energiarendszerben gondolkodva a gyökér csakra szintje, hiszen biztonságunkat alapvetően határozza meg, hogy testünket tudjuk-e táplálni. Az evés körüli bármilyen zavar tehát mindig a biztonság kérdését feszegeti. Gyakran kötődik a szülőkkel kapcsolatos problémákhoz, akik szintén a biztonságunk fő forrásainak tekinthetők – főleg a gyermekkorban –, és a velük való kapcsolat milyensége szintén összefügg a gyökércsakra egyensúlyával.

A táplálkozás kérdésein való ”kérődzés” az emberiségnek – közöttük is csak a tehetősebbeknek – egy meglehetősen új keletű passziója. Évezredeken keresztül egyszerű volt a probléma: van, vagy nincs mit? A nyugati világban ma már ott tartunk, hogy a túlsúly egyre nagyobb egészségügyi problémává válik, és egyre többen küzdenek táplálékallergiákkal is. Egyre több gondot okoznak a táplálkozási rendellenességek, melyek közül az anorexia halálozási aránya a rákénál is magasabb. Pszichológusok a túlzott evést ugyanolyan szenvedélybetegségnek tartják, mint az alkohol- vagy drogfüggést, és létezik egy egészen újsütetű függőség is, az ortorexia, amikor a delikvens az egészséges életmód, egészséges táplálkozás megszállottjává válik. Ez utóbbiak mély megvetéssel tekintenek a felesleges kilókkal küzdőkre. Egyiküket a közösség fitymálja, a másikat irigyli-elismeri, de ne legyenek illúzióink, mindkettő rombolja az emberi kapcsolatokat és keretekbe szorítja a személyiséget.

A leghosszabb életű népcsoportok a világban A gerontológusokat, és a táplálkozástudomány kutatóit régóta foglalkoztatja, hogy bizonyos népcsoportok miért élnek tovább, mint mások. Ilyenek például Okinawa szigetének lakói, a pakisztáni humák, a nepáli serpák, a mexikói otomini indiánok vagy a kaukázusi abházok. Tanulmányozva életmódjukat és táplálkozásukat, vannak bizonyos közös jellemzők.      ·         Keveset esznek, mennyiségben is és energiaértékben is.      ·         Kevés húst, finomított szénhidrátot esznek, viszont sok zöldséget és gyümölcsöt, magokat és inkább teljes kiőrlésű gabonákat.      ·         Nagyon tevékenyek, sokat mozognak, idős korukban is.      ·         Erősek közösségeik, élénk társasági életet élnek.

Ha a táplálékunk összetétele miatt aggódunk, elég ha a nyugati táplálkozástudomány alkotta táplálékpiramis szerint állítjuk össze étrendünket, nem hibázunk nagyot. De táplálkozhatunk a HKO elem-, vagy az ajurvéda dosha rendszere szerint is. Ehetünk húst, vagy lehetünk vegák, lényeg, hogy figyeljük magunkat, hogy jót tesz-e a választott étrend. Ne sóvárogjunk, ha ügyelünk is a fő szabályokra, néha engedélyezzünk magunknak egy kis kilengést. 

Sokkal nagyobb probléma, hogy hiába állítottunk össze egy egészséges és szerethető étrendet, mégsem tudunk elegendő vitamint, ásványi sót, nyomelemet stb. bevinni, mert az élelmiszereink beltartalmi értéke évtizedek óta – nem kismértékben – romlik. A földek kizsigerelése, a szervestrágyázás visszaesése, a nagyüzemi termelés mind ez irányba hat. Ráadásul a gazdag világ által elfogyasztott biotermékek nagyobbik része is nagyüzemekben, nagygazdálkodók birtokain terem, ami a biotermelés filozófiájától már igen messze esik.

Az emberiség „túlevése” részben azzal magyarázható, hogy úgynevezett „üres” táplálékokat vagyunk kénytelenek fogyasztani. Másrészt az étel ugyanolyan pótszerré vált, mint az alkohol vagy a drog.

Ezért nem olyan egyszerű egy túlsúllyal küzdőnek megfogadni a tanácsot, hogy ne zabálj annyit!

Sajnos zabálunk ha jó kedvünk van, ha szomorúak, ha magányosak vagyunk, vagy ha agyonnyom a stressz. Az étellel pótolni próbálunk valamit, ami hiányzik az életünkből. Az anya eteti a gyerekét, mert a szeretetét így fejezi ki, a gyerek pedig eszik, hogy örömet szerezzen anyjának, majd magának. Vannak családok, ahol minden az evés körül forog. Ilyen szocializáció után ember legyen a talpán, aki ki tud törni az örökös kajaflashből. 

Az evés körüli komoly problémák megoldása nagyon ritkán sikerül lelki segítség nélkül. Az életmód váltás – mert hogy arról beszélünk – nem csak pár hét diéta, és kis futópadozás, hanem egy élethosszig tartó új életprogram, amiben az önismereti munka is vastagon benne van.

Ha jógagyakorlatokkal akarjuk megtámogatni az evéssel folytatott harcunkat, akkor tehát a gyökér csakrához kötődő gyakorlatokkal tehetjük meg leghatékonyabban. Eddzük a gátat és a hasizmot, ez utóbbi a hasi és a köldök csakrát is erősíti. Végezzünk sok álló gyakorlatot, mert a láb energetikája is a gyökércsakrához kötődik. Bármilyen helyzetben végzett egyensúlygyakorlat erősíti belső egyensúlyunkat is. A légzések közül a váltott orrlyukas légzés maga az egyensúly, hiszen az ida és pingala áramlásának kiegyenlítésével élénkíti a szusumna, a fő energiavezetékünk működését. Táncoljunk sokat, ami legtöbbször kardioedzésnek is jó. Közülük is az archaikus, dobogós, csoszogós, összekapaszkodós (afrikai, breton, csángó) fajták idézik meg leginkább a föld energetikáját.

Nagy Anikó Írása

Bevezetés a jóga szútrákba – 1. rész

Patanjali művének bemutatása – jóga filozófia jellegű írás, haladóknak

Patanjaliról sok mindent hallani, például, hogy ő volt az, aki az elmét egy tiszta vizű, sima felszínű tóhoz hasonlította, aminek azért tiszta a vize és sima a felszíne, mert nem szennyezik be a gondolatok és nem kavarják fel az érzelmek hullámai. Ő az a tudós, polihisztor, orvos, költő, jógi, aki először rendszerezte és foglalta írásba a jóga ősi tanításait. A jógát nyolc (asth) ágra (anga), vagy nyolc egymásra épülő lépcsőre osztotta, más értelmezés szerint 196 aforizmára.

A Jóga Szútrák egy ősi tudomány, melyet Patanjali írt le és rendszerezett először, 196 aforizma formájában. Egyes források szerint Patanjali időszámításunk előtt 4000 évvel, mások szerint 400 évvel született, a pontos dátumot máig homály fedi. Tény viszont, hogy a jóga tudományt ő kódolta, ő foglalta írásos formába a világon először. Tudós és gyakorló volt egy személyben, aki a jóga tudományáról mindent egybe gyűjtött és tömörített formában tette közzé. Műve szürkületi nyelven íródott, amelyet beavatottak érthettek meg csak, hiszen a szöveg azoknak szól, akik egész életüket a gyakorlásnak szentelték a megvilágosodás céljával.

Mit jelent a szútra?

A szútra szó „fonalat” jelent, melyen minden egyes aforizma egy-egy virágként jelenik meg virágfüzért alkotva.  Patanjali rendszerezte és fűzte egybe azt a hatalmas nagy információ mennyiséget, amelyet előtte a gyakorlók és tanulók hallás után, versként ismételgetve sajátítottak el mestereik elbeszélése alapján. Az írás és a rendszerezés lehetővé tettek a könnyebb memorizálást és a tanulást. Azokban az ősi időkben mester és tanítvány között igen szoros kapcsolat állt fenn és szájról szájra szállt a tudás tanítóról tanítványra. Kizárólag megvilágosodott, beavatott mester volt képes átadni a tudást beszéd, vagy leginkább gondolat formában az arra alkalmas diákoknak.

Az első szútra

A 196 szútra közül az első 4 a legfontosabb, ezek foglalják össze a jóga tudományának legfontosabb aspektusait. Az első szútra így hangzik: „Most(antól kezdve) tehát, a jóga tudománya és fegyelme ezennel kinyilatkoztatásra kerül.” Ezzel a kijelentéssel szándékozik megértetni a tanítvánnyal, hogy fegyelem és következetesség nélkül lehetetlen a jóga útját járni. Egyedül a fegyelem az, ami segíti őt a megvilágosodásban. Az első aforizma első szava az atha. Azt jelenti „most és ettől kezdve” valami nagyon lényegeset kell itt megérteni, mielőtt bárki a jóga gyakorlásába kezd. A legtöbb jóga filozófiai iskolában az artha szót használják hasonló írások elő szavaként. Valójában annyit tesz, a tanítvány felkészült, készen áll a továbblépésre. Sokan rengeteget olvasnak, próbálnak gyakorolni, de minduntalan nehézségekbe ütköznek, majd végül feladják. Pontosan azért nem haladnak, mert kimaradt az előkészület, a felkészülés. Az első szútra éppen ezért azt jelenti „Most már készen áll a tanítvány a következő lépésre”, vagyis tanulmányozta a filozófiai hátteret, elsajátította a szükséges szövegeket (shastras).

A jóga jelentése

A jóga szó nagyon régi, a Védákban találjuk meg először. A Yuj gyökérből ered, ami azt jelenti, egyesíteni, egység. A jóga az indivídum és az Abszolút Egy összeolvadása. A jóga tanítványnak megvan a tudása ahhoz, hogy egyesítse magát a Kozmosszal. Akkor ismerheti meg a végső igazságot, ha teljesen felkészült, fegyelmezett, elszánt, és ha egy hegyűvé képes tenni az elméjét. Ekkor a legnagyobb bölcsességre, a samadhi állapotára tehet szert. A jóga tudománya nem követel, nem parancsol, csupán elköteleződést igényel. Célja a tanítvány segítése, a benne rejlő lehetőség megismertetése, hogy tisztába kerüljön saját erősségeivel, a létezésének különböző szintjeivel, és végül elérje a legmagasabb fokot. A jóga megtanít egyszerre élni a belső világban és a külső világban, és hogy e kettő közt miként lehet hidat építeni. És akkor az illető felszabadul.

A Jóga Szútrák bevezetését bemutató sorozat második részében a második és harmadik szútrával fogunk foglalkozni. A teljesség igénye nélkül, apró lépésekben haladunk a könnyebb megértés céljából és nem fogjuk átvenni az összes szútrát, csupán szemezgetünk belőlük, és aki kedvet kap, a maga örömére tovább folytathatja az elmélyülést.


Kozák Kriszta írása