Egyszer egy jóga oktató az egyik igen nagy kihívást jelentő gyakorlás alkalmával, amikor már minden idegszálunk és izmunk tovább feszült, mint valaha is hittük volna, azt kérdezte tőlünk, miért jógázunk? Azért jógázunk, mert hajlékonyabbak akarunk lenni, mint a mellettünk levő szőnyegen izzadtan gyakorló szomszédunk, vagy esetleg van valami más, magasabb rendű célunk is?
És itt van most Imi kérdése április 16.-ai csütörtökről és újra szembe jön ez a kérdés. Kíváncsian kezdtem el Imi írását olvasni, hátha megtudok valami többet a jógáról, róla, arról hogy ő miért jógázik és vártam, hátha többen hozzászólnak, megosztják azt, miért jógáznak. Hetente több tízen gyakorlunk óráról órára, hogy közelebb kerülhessünk ahhoz a megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan valamihez, amit úgy hívnak jóga.
De mi az a jóga valójában? Mert ha azt tudjuk, talán a válasz is megérkezik a feltett kérdésre.
- A jóga egy szanszkrit szó: EGYSÉGnek is fordítható, ami a yuj szóból ered, jelentése iga. Elköteleződni egy feladatnak, egy folyamat alá vetni magunkat, igában lenni, mint annak idején a járomban az állat.
- A jóga szó KONCENTRÁCIÓT is jelent. Összeszedni a gondolatokat, egyetlen egyre gondolni, ami már nem is gondolat, hanem egy eggyé, egyhegyűvé vált tudat, miközben a test és az elme egyetlen egységgé válik.
- A jóga CSEND, elcsendesedés, az elme lecsendesedése, a test kilazítása által. Gyakran a tiszta vizű, sima felszínű tó hasonlatát használják a lecsendesedett elmére. A csend az emberi létezés mély értelmet adó tapasztalata, s amikor a csendet megértettük, akkor érthetjük meg azt az ihletettséget, melyekről próféták beszélnek. A csend az teljesség, verbálisan nehezen megfogható, mert az az elemzés szintjén van. Mégis ismerjük a csendet, a jelenlétét. Az igazi csendet tüneteiből ismerjük, azokból a megnyilvánulásaiból, melyeket maga után hagyott, azokból a hullámokból, melyek a csend mélységéből fakadnak fel. Amikor igazán csendes helyen időzünk, az a valódi csendes éj. Igyekszünk a zajoktól elrejtőzni, menekülünk a zaj világától. Azért keressük az izgalmi, felpörgetett állapotot, mert az kimerüléshez vezet. Valójában a kimerülést keressük, az energia nyugtalan kinetikus formáját, mert nem ismerjük az „örök nyugalomba” vezető közvetlen utat, pihenésen keresztül közelítünk felé.
- A jóga ELLAZULÁS. Megpihenés a világ zajától, a stressz elől, a stressz után. A jóga segít a felzaklatott állapotból közvetlen a csendbe, nyugalomba, pihenésbe jutni.
- A jóga MEGTISZTULÁS. Satkamra, Panchakarma a fizikai tisztulás rítusai. Energetikai szinten jógával oldjuk ki a felhalmozódott feszültséget, az elhasznált energiát a test különböző pontjaiból.
- A jóga FELTÖLTŐDÉS, mert az eltávozott régi energiák helyére újakat töltünk be.
- A jóga TESTGYAKORLÁS, edzi az izmokat, lazává és rugalmassá teszi a testet, hogy képessé tegyen a meditációs ülésben töltött hosszú időre. A test rugalmasságával rugalmassá teszi a lelket, segít a világhoz való alkalmazkodásban.
- A jóga MENTÁLIS gyakorlás, mivel segítségével visszavonhatók a külvilág felé fordított érzékelések, a hallás, látás, tapintás, ízérzékelés, szaglás és amint a külső információ áradat abbamarad, megnyílik a belső világ kapuja és az onnan érkező intuíciók és megérzések sok esetben választ adnak aktuális kérdéseinkre.
- A jóga LELKI gyakorlat, a valódi Én megismerésére tett kísérlet.
- A 10. pontot meghagyom NEKED, mert mindenkinek mást jelent a jóga.
Végül pedig válasz a fent feltett kérdésre, miért jógázom? Az előbb felsorolt 9 pont mindegyikéért és még sokkal többért. Az egység megéléséért. Önmagam megismeréséért, a világ teljesebb megértéséért, hiszen a világból annyit ismerünk, amit a tudatállapotunk enged felismerni. A jéghegyből annyit látunk, amennyire hajlandóak vagyunk lemerülni a tudattalan óceánjába legyőzve a jeges víztől és ismeretlentől való félelmeinket. A jóga, a jógázás egy hosszú, soha véget nem érő rögös, de kalandos út és ezt nagyon élvezem, azért jógázom.
Kozák Kriszta írása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése